Fontos változás az özvegyi nyugdíjnál 2023/2024 – ITT a figyelmeztetés, ERRŐL jobb, ha mindenki tud!
Az utóbbi időben egyre több kérdést kapok az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatban, nem véletlenül, mert az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozás egyáltalán nem egyszerű.
Ezért röviden összefoglalom, hogy milyen korhatárokra kell ügyelnie az özvegynek, ha igényelni kívánja az ideiglenes özvegyi nyugdíját, illetve annak megszűnése után kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését. Különösen oda kell figyelnie a jogosultságok alakulására annak az özvegynek, akinek az élettársa hunyt el.
Minden élettársnak – az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feltételeinek ismerete mellett – tudnia kell, hogy a törvényes öröklés rendje szerint élettársként semmire – sem ingatlan, sem ingó vagyonra – nem jogosult elhunyt élettársa hagyatékából, így akár az élettársával akár évtizedekig közösen lakot ingatlanból is kipenderíthetik az örökösök. Ezt a veszélyt háríthatja el, ha az élettársak időben végrendelkeznek – hamarosan induló új szolgáltatásunk erre a rendkívül kényes területre is kiterjed. Addig is tisztázzuk, hogy az özvegyek számára milyen korhatárok különösen jelentősek. Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie.
Egyrészt az elhunyt házastársa halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt – ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálnia. Másrészt az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, amire három szempontból is ügyelnie kell. Az első, hogy a saját korbetöltött öregségi nyugdíját az aktuális nyugdíjkorhatára betöltését követően igényelheti. A második, hogy ha az aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt új házasságot kötne, akkor megszűnne az özvegyi nyugdíja.
A harmadik, hogy ha az új házasságkötés időpontjában az egyik fél már betöltötte az aktuális nyugdíjkorhatárát, és nincs közös gyermekük, akkor a másik fél e házasság révén özvegyi nyugdíjra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha ez a házasság legalább öt évig tart (hacsak nem egy korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).
A kétféle nyugdíjkorhatár jelentősen eltérhet, mivel az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő a nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor:
Például egy 1940 előtt született hölgy 55 éves korában töltötte be, míg egy 1958-ban született hölgy már csak 65 éves korában tölti be a korhatárát. Ha özvegy hölgyről van szó, akkor egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt, mivel ha igen, akkor életkorától függetlenül igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját.
Viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja igénylése miatt nem éled föl, ahhoz – az életkora jogcímén – mindenképpen be kell töltenie az elhunyt házastársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt – az 1956. december 31-ét követően született személyekre a 65 éves életkorát – betöltötte, és nem részesül a nők kedvezményes nyugdíjában, akkor igényelheti a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.
Forrás
Az utóbbi időben egyre több kérdést kapok az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatban, nem véletlenül, mert az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozás egyáltalán nem egyszerű.
Ezért röviden összefoglalom, hogy milyen korhatárokra kell ügyelnie az özvegynek, ha igényelni kívánja az ideiglenes özvegyi nyugdíját, illetve annak megszűnése után kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését. Különösen oda kell figyelnie a jogosultságok alakulására annak az özvegynek, akinek az élettársa hunyt el.
Minden élettársnak – az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feltételeinek ismerete mellett – tudnia kell, hogy a törvényes öröklés rendje szerint élettársként semmire – sem ingatlan, sem ingó vagyonra – nem jogosult elhunyt élettársa hagyatékából, így akár az élettársával akár évtizedekig közösen lakot ingatlanból is kipenderíthetik az örökösök. Ezt a veszélyt háríthatja el, ha az élettársak időben végrendelkeznek – hamarosan induló új szolgáltatásunk erre a rendkívül kényes területre is kiterjed. Addig is tisztázzuk, hogy az özvegyek számára milyen korhatárok különösen jelentősek. Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie.
Egyrészt az elhunyt házastársa halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt – ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálnia. Másrészt az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, amire három szempontból is ügyelnie kell. Az első, hogy a saját korbetöltött öregségi nyugdíját az aktuális nyugdíjkorhatára betöltését követően igényelheti. A második, hogy ha az aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt új házasságot kötne, akkor megszűnne az özvegyi nyugdíja.
A harmadik, hogy ha az új házasságkötés időpontjában az egyik fél már betöltötte az aktuális nyugdíjkorhatárát, és nincs közös gyermekük, akkor a másik fél e házasság révén özvegyi nyugdíjra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha ez a házasság legalább öt évig tart (hacsak nem egy korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).
A kétféle nyugdíjkorhatár jelentősen eltérhet, mivel az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő a nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor:
Például egy 1940 előtt született hölgy 55 éves korában töltötte be, míg egy 1958-ban született hölgy már csak 65 éves korában tölti be a korhatárát. Ha özvegy hölgyről van szó, akkor egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt, mivel ha igen, akkor életkorától függetlenül igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját.
Viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja igénylése miatt nem éled föl, ahhoz – az életkora jogcímén – mindenképpen be kell töltenie az elhunyt házastársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt – az 1956. december 31-ét követően született személyekre a 65 éves életkorát – betöltötte, és nem részesül a nők kedvezményes nyugdíjában, akkor igényelheti a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.
Forrás